Vaskapudöngető túra

2016. április 23. - Vaskapudöngető túra

Alapelveim közé tartozik, hogy "Rossz idő még nem tett tönkre túrát, legfeljebb emlékezetessé.". Nyílván vannak szélsőséges esetek, de alapvetően a természet része az azt formáló időjárás is, úgyhogy csak úgy lesz kerek a kép ha túrázás közben együtt éljük meg ezeket.
Túravezetőként természetesen mérlegelni kell a túracsapat ismeretében, hogy mi az, ami már sok lenne. Ilyen érzésem viszint nem támadt április 23-án reggel és akkor sem, amikor megláttam a túrázni vágyókat. Csupa edzett sportember, akiknek nem árthat egy kis tavaszi eső.
Örömmel láttam, hogy végre a szentkeresztiek és kakashegyiek is felhúzták a túracipőt és 20 fős létszámmal vághattunk neki a Pilis hegyének, illetve 21, hiszen Anikó Franci kutyája óriási lelkesedéssel tartott velünk, finom falatok reményében.

Épphogy belelendültünk már le is ültettem a csapatot a Klastromnál, hogy meséljek "kicsit" Béla nap apropóján a ciszter kolostor történetéről. Akik ismernek tudják, hogy vesszőparipám a mindenféle romokról és növényekről való megemlékezés. Remélem át is jött valami a hely szellemiségéből.
Ha már növények, akkor hamar kiderült, hogy rajtam kívül két tudorunk is van a társaságban, úgyhogy Zsuzsival és Palival többször értekeztünk, időnként latinul is. Első áldozatunk az illatos rózsásfehér virágait bugavirágzatban pompáztató mogyorós hólyagfa volt a Klastrom-kút környékén.
Ezután már szépen beállt a túrarend, azaz a Pilisalján a lelkes kishölgyek törtek előre. A hegymenet fáradalmait fel a Vaskapuhoz, a csodásan virágzó hagymás fogasír tenger feledtette, C-vitaminban gazdag sarjgumócskáinak ízét örökre megjegyeztük.


Az izzasztó kaptató jutalma a Vaskapu-szikla jellegzetes habitusa volt és az onnan elénktáruló kilátás, bár útközben Jánszki Péter lihegve megjegyezte, hogy "Tudom ám hol laksz!", de hamar megbékélt ő is. Épp sziklamászók készültek vizsgára az íveken, így velük együtt próbáltuk feltárni keletkezésüket.
Pár szendvics elfogyasztása után még egy kis mászás segítségével kilyukadtunk a pilisi vadföldön, ahonnan egy titkos medvehagyma lelőhelyre vezettem el az érdeklődőket. Innen már a Pilis-tető felé vettük az irányt és a helyiek által jól ismert aszfalton értünk be az egykori rakétabázis romjai közé.
A 2014-ben átadott Boldog Özséb kilátónál már pezsgő turistaélet fogadott, pilisszentkereszti ismerősökkel és a levegőben lavírozó siklóernyősökkel. A párás levegő miatt nagyon messzire ugyan nem láthattunk, de így is gyönyörködhettünk a Kevélyekben, Dobogókő fennsíkjában, a Maróti-hegyekben és a Nagy-Kopaszban.
Lefelé, mielőtt rátértünk volna a szerpentinútra, kitérőt tettünk az Orosdy-rétre, ahol a fürtös gyöngyikék tengerében elheverve még apró nőszirmokat is találtunk, sőt kibontakozott előttünk Piliscsév látképe.

Nehezen álltunk fel eme félreeső, békés rét gyepéről, hisz a melengető napsütésben jól esett volna egy szundítás.
A szerpentin kanyarulataiban meg-megálltunk csodálni a Pilisszántónál kinyíló völgyet és a Trézsi-forrásnál felfrissülve értünk be a Piros-földeknél Pilisszentkereszt határába.
Itt zártam le a túrát és bíztattam mindenkit a folytatásra, páran még betértünk a temetőbe, de, hogy beigazolódjon a mondás, miszerint "Minden túra cukrászdában vagy kocsmában ér véget.", beértük a többieket a Hilda cukinál.
Köszönöm, hogy egy újabb szeletét tárhattuk fel közösen az "Ó pilisi szép hegyek"-nek!

 

Petykó

Szponzorok


  • A3 Építész Kft.
    A3építész
  • Házi Mókus Webáruház
    Házi Mókus Webáruház
  • Vitalitás Zóna - Nutrition, étrend-kiegészítők, edzés, egészség
    Vitalitás Zóna
  • art
    ArtTech Kft.
  • pilisszentkereszt
    Pilisszentkereszt Község Önkormányzata
  • sailor
    Sailor Kft.
  • irka kopia
    Irka-Kópia Papírbolt
  • csodacsali
    Csoda-Csali Horgászbolt