2016. március 19. - Macskakereső túra

Bár mindig azt hangoztatom: Inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl. Mégis kíváncsisággal vegyes izgalom kerített hatalmába, hogy mennyien nyitottak a túrámra, célba értek-e a meghívók, megosztások és hangulatkeltő képek. Ilyen gondolatokkal várakoztam a Batyin a számtalan túratársaság között és elnézve őket lassan megnyugodtam, hogy a turistaság örök. Balázs barátom mackóölelése után szépen érkeztek a többiek is és hatan szálltunk fel a HÉV-re.

Az útközben becsatlakozókkal végül 11 kétlábú és Washi kutya vágott neki a kilométerek falásának. Összességében szeles napot fogtunk ki, de ha kisütött a nap, hamar lekerültek a kabátok. Magam felé hajlott a kezem így nem hagytam ki a flóra ismertetése mellett a falutörténeteket sem, szerencsémre jól nevelt társaság jött össze és csípős szél ellenére, türelemmel végighallgattak. A túra alatt mindenki talált beszélgetőpartnert, úgyhogy ismét beigazolódott a tézisem, hogy ha már biztos a láb, kinyílik a szív. Pilisszentkeresztet elhagyva az oltalmazó fák között tértünk a zöld jelzésre, ami kerülgetett ugyan egy csábító murvás utat, de érdemes volt kitartanunk, mert kikanyarodott a Hosszú-hegy csodás kilátást adó szikláihoz. Varázslatos volt ez a köves erdőben kanyargó túraösvény, amelyet sárgán virágzó húsos somok szegélyeztek, sőt az egyik kilátóponton tavaszi hérics-szőnyeg fogadott minket. Közöttük meséltem Szántóról és zengett fel a Pilisi Himnusz.
Aztán hamarosan újra kereszteztük a murvás utat, hogy rátérjünk az országos kékre, de hiába tűnt fel a Csobánkát óvó sziklás vonulat, mi tettünk egy kitérőt a Macska-barlanghoz, amibe bele is vetettük magunkat. Norbi barátom már többször járt benne, úgyhogy biztos lábbal vezetett minket termeiben, adva ezzel egyedi élményt mindnyájunknak és újabb lehetőséget, hogy megértsük a barlangok üzenetét. Feltöltődve léptünk ki a szabadba és ahogy közeledtünk, kibontakozott előttünk Csobánka festői látképe. A sárga sávjelzésen kanyarodtunk fel a Csúcs-hegyre, amely erdejének padozatát szemet gyönyörködtető keltike-tenger borította. Könnyed lendület vitt fel minket az emblematikus Oszoly-csúcsra, ahonnan visszatekinthettünk eddig megtett utunkra és Andi jóvoltából a csúcscsoki sem maradt el. A piros háromszög jelzés egy jellegzetes öreg tölgy mellett vezetett ki utolsó kilátópontunkra, ahol felfedeztünk a ritka ismerőst, egy virágzó leánykökörcsin tő alakjában.Rápillantva órámra kiderült, hogy pont elérjük a Pomázra menő buszt. Így is lett, miután a cserkészparknál elbúcsúztunk Nikiéktől, bár a buszon igazi heringélményben volt részünk, kárpótolt minket a már kötelező cukrászda minden jósága. Altató biztos nem kellett senkinek, főleg hogy a többség még táncmulatságba is ment este.

Köszönöm, hogy eljöttetek a túrára és beengedtétek a Pilis csodáját!

 Túráról a képek megtekinthetők ITT

Szponzorok


  • A3 Építész Kft.
    A3építész
  • Házi Mókus Webáruház
    Házi Mókus Webáruház
  • Vitalitás Zóna - Nutrition, étrend-kiegészítők, edzés, egészség
    Vitalitás Zóna
  • art
    ArtTech Kft.
  • pilisszentkereszt
    Pilisszentkereszt Község Önkormányzata
  • sailor
    Sailor Kft.
  • irka kopia
    Irka-Kópia Papírbolt
  • csodacsali
    Csoda-Csali Horgászbolt